Zsuzsa gimnáziumi kémia-biológia szakos tanár, végtelenül ritka és igen szerencsés „ötvözet". Fáradhatatlan energiabomba, ugyanakkor érzékenyen figyeli tanítványai rezdüléseit. Aktív tagja az MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoportjának. Az egyetemi szakértők által ajánlott kísérleteket teszteli tanítványaival. Kevés olyan pedagógus van, aki nagy létszámú osztályokkal vállalja a sok előkészületet, nagy odafigyelést igénylő munkát. Tanítványai a hétköznapokból ismert tevékenységeken keresztül találkoznak a kémiai folyamatokkal. Sütöttek már Gundel-palacsintát, hogy az égéshez megfelelő hőmérsékletet tanulmányozzák, készítettek pálinkát, hogy a lepárlás folyamatát megtapasztalják. Kicsöngetés után diákjai nem rohannak el, hosszan beszélgetnek, eszmét cserélnek. Zsuzsa nagyszerű lehetőségnek tartja ezeket a helyzeteket, hiszen csoportmunkában a kísérletezés közben megismeri diákjait, ki miben jó, ki az, aki jó szervező, ki az, aki igazi csapatjátékos. Ezeket a háttér-információkat később a gyerekek motiválásában kiválóan tudja használni. Speciális érdeklődésű tanítványait kiemelt figyelemmel segíti, eredményesen szerepelnek versenyeken. Zsuzsa, ha kell, különleges eszközöket szerez számukra, vagy épp sütit süt a verseny napjára. Láthatóan imádja a kémiát, a kémcsöveket, a Bunsen-égőket is féltő gonddal szeretgeti. Ugyanakkor nagy türelemmel és megértéssel kezeli azokat a fiatalokat is, akik nem ápolnak ilyen „szerelmetes" viszonyt a tantárggyal.