Hírek

Szabó Károlyné, Ildikó lakásotthont vezet, ahol átmenetileg vagy teljes mértékben szüleik nélkül nevelkedő, többnyire bántalmazott, vagy elhanyagolt gyerekeket nevel. Szűkös anyagi lehetőségeik ellenére nyaralást szervez, pingpongasztalt vásárol, próbál igazi otthont teremteni a minta nélkül, vagy negatív mintával ideérkezőknek, akik közül legtöbben életük végéig viselik a fizikai, lelki bántalmazások nyomait. Ildikó kiskorú anyákkal és gyermekeikkel is foglalkozik. Feladata, hogy a fiatalokban felébressze az anyaság érzését, és hogy felkészítse őket arra, hogyan kell megszervezniük az önálló életüket, miként találjanak munkát és teremtsenek saját otthont gyermeküknek és önmaguknak.

Róth Éva Dunaújvárosban gimnáziumi magyar nyelv és irodalom, történelem szakos tanár. Kapcsolata diákjaival, volt diákjaival őszinteségen és bizalmon alapul. A tanítás sokkal többet jelent számára, mint a tananyag átadása, mély, emberi kapcsolat fűzi növendékeihez. A tanórák után színjátszókört vezet, ezzel is segíti tanítványait, hogy megtalálják önmagukat és helyüket a világban. Tehetséggondozó programokban is részt vesz, hivatástudata, lelkesedése töretlen, igazi mesterpedagógus.

Schuster Barbara saját gerincműtéte után határozta el, hogy gerincferdüléses betegek támogatásával szeretne foglalkozni. Ma már a Vertebra Alapítvány koordinátoraként több száz fős közösség életét szervezi, a rendezvények lebonyolításától kezdve az orvosokkal, fűzőkészítőkkel, önkéntesekkel és betegekkel való kapcsolattartásig. A leginkább lányokat érintő, jellemzően serdülő- és kamaszkorban jelentkező betegség nemcsak fizikailag, de mentálisan is megviseli ezt a korosztályt. Barbara személyes példáján keresztül igyekszik segíteni, hogy a fiatalok megértsék, a gyógyulás mellett a legfontosabb cél, hogy megtanulják elfogadni és teljesnek látni önmagukat, felismerjék, hogy a gerincferdülés és annak kezelésére alkalmazott fűzőviselés, vagy a műtét nem feltétlen elvesz tőlük, hanem - ellenkezőleg - akár életük legnagyobb önismereti kalandjához és személyiségük gazdagodásához vezethet.

Fazekas Irina védőnő már fiatal nőként is erre a pályára készült, és több mint 40 évet dolgozott kismamákkal. A prevencióban és a tiszteletteljes, bizalmon alapuló szakmai kapcsolatokban hisz, sok kismamát támogatott kivételes nehéz élethelyzetekben, veszteségek során is- egyikük jelölte őt a díjra. Irina 2019-ben ment nyugdíjba, de előtte még kipróbált és megszeretett egy új szakmai területet: 5 éven át volt iskolai védőnő a budapesti Szent László gimnáziumban. A fiatalokkal végzett munkát is élete nagy ajándékának érezte, ahogyan az Aranyanyu- díjat is.

Fazekas Irina védőnő már fiatal nőként is erre a pályára készült, és több mint 40 évet dolgozott kismamákkal. A prevencióban és a tiszteletteljes, bizalmon alapuló szakmai kapcsolatokban hisz, sok kismamát támogatott kivételes nehéz élethelyzetekben, veszteségek során is- egyikük jelölte őt a díjra. Irina 2019-ben ment nyugdíjba, de előtte még kipróbált és megszeretett egy új szakmai területet: 5 éven át volt iskolai védőnő a budapesti Szent László gimnáziumban. A fiatalokkal végzett munkát is élete nagy ajándékának érezte, ahogyan az Aranyanyu- díjat is.

Dr. Seresné Dr. Pirkhoffer Katalin imád pörögni. Lenti egyik háziorvosaként több ezer ember fordul hozzá akár naponta, úgyhogy szüksége is van erre a rendkívüli teherbírásra és fordulatszámra. Huszonéve dolgozik orvosként és negyven éve élnek együtt a férjével: a hosszú távra kiható döntések embere. Az Aranyanyu díjra fia felesége, menye jelölte, aki négy kisebb testvérének lett gyámja szülei halálával és befogadó családra talált Katiéknál, életbevágó támogatásra.

Karczewicz Ágnes óvónő egy legenda, egy intézmény. Az óvodások szülei a hetedik határban is reménykednek, vajon megadatik-e hogy éppen az ő szárnyai alatt cseperedhessen a gyerekük… A hálás szülők fogtak össze és jelölték Ági óvó nénit a díjra. Azóta majdnem nyugdíjba is ment, de természetesen mégsem, mert bár rákészült, amint befejezte volna, kiderült, hogy szükség van rá továbbra is… Nem is bánja, imádja hivatását és hivatása, vagyis ovis gyermekei is imádják őt. Nála a gyerekkor valóban manók és tündérek, a csodák és varázslatok kora.

Dr. Bartha Tünde nőgyógyász jelölése idején kórházban dolgozott. Ma már elsősorban magánrendelésén fogad pácienseket: itt sokkal inkább tudja biztosítani azt a figyelmet, amit ő fontosnak tart, amit a páciensre szeretne fordítani, mert szerinte már a figyelem is gyógyító. Több generáció is jár a rendelőjébe. Annak örül a legjobban, ha az anyák a lányaikat is elhozzák- tinédzser nőgyógyászattal, felvilágosítással, megelőzéssel is foglalkozik. A Mályvavirág Alapítvány tagjaként önkéntes munkát végez, a legkényesebb kérdéseknek is örül, ha hozzá fordulnak vele.

Zemplényiné Megtört Györgyi 45 éve dolgozik konduktorként a Semmelweis Egyetem Pető András karán, a gyakorló óvodában. Sérült gyermekeknek és szüleiknek segít az alapvető mozgáskészségek elsajátításában, fejlesztésében.

„Vajon képes- e egy 45 kilós konduktor egy vele azonos súlyú, de tőle mégis nagyobbnak látszó gyereknek segíteni állni, járni? Képes! Láttam! De Györgyi néninek mégsem ez az igazi ereje. Ha Györgyi nénit újra kellene gyúrni három alapanyagra lenne szükségünk: 1. Maximalizmus…..2.Szigor…..3. Szeretet…..”- írta az egyik hálás anyuka Györgyi “néninek” miután jelölték az Aranyanyu díjra és kapott tőlük egy Aranykönyvet, hogy sose felejtse el hálás tanítványait.
Györgyi nénihez visszajárnak egykori óvodásai is, már felnőttként, hogy megköszönjék mindazt, amit értük tett. Hiába készül nyugdíjba, a segítő- fejlesztő munkát önkéntesként is tovább tervezi vinni, hiszen ez az élete.

Kormos Etelka sosem pihen, mindig talál valakit, akinek támaszt nyújthat- ez az élete. Diabétesz szakápoló a hódmezővásárhelyi kórház gyermekosztályán. Saját felnőtt gyerekein túl gondozottjait is családjának tekinti, figyelemmel és szeretettel követi útjukat, velük örül, hogy sikerül az életük a testi- lelki megpróbáltatásokat követően. 10 éven át minden nyári szabadságát a Bátor Tábor kis hőseit gondozva töltötte, tavaly nyáron pedig a “Mozdulj” vakok és gyengénlátók csapatával tandembiciklizte körbe a Balatont. Nyugdíjba készül, de igazi közösségi ember, az önkénteskedés része az életének. A gyógyítás, gondoskodás pedig olyan természetes számára, mint másoknak a levegővétel.

Tóthné Almássy Mónika Aranyanyu díjának köszönhetően talán egy ország tanulta meg, hogy kik azok a kórházpedagógusok, sőt: hogy egyáltalán léteznek és az a hivatásuk, hogy a tartósan beteg gyermekeknek- és egyben családjaiknak- hatékony támogatást nyújtsanak a kórral vívott küzdelem során. Mónika az, aki hatalmas munkával tán a legnagyobb sikertörtérténetet alkotta meg az Aranyanyu díjból. Az elismerés elég lendületet és támogatást adott neki, hogy a saját útját járja és létrehozza a Kórházsuli alapítványt, mellyel gyakorlatilag újraalkotta a kórházpedagógus hivatás rendszerét, filozófiáját. Önkénteseket képeznek, egyetemisták, középiskolások százaival dolgoznak együtt, tananyagot fejlesztenek, és számos Aranyanyuval hoztak létre együttműködést. Mónika igazi úttörő, életműve a kórházpedagógia meg-és elismertetése széles körben, a hivatás megújítása. A pandémia alatt az egészségügyi dolgozóknak nyújtottak hatékony támogatást, az ő gyermekeiket oktatták online, hogy ezzel is terheket vegyenek le a szülők válláról.

Dr. Máttyus Anna pszichiáter halkszavú, szelíd doktornő, akinek a figyelme, odafordulása is gyógyít. Saját hét - már nagy- gyermeke mellett gondoskodik számos kamaszról, akik súlyos mentális betegségekkel küzdenek. Anna és kollégái heroikus munkával tették, teszik olyan hellyé Szent János Kórház Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Rehabilitációs osztályát, ahova bizalommal fordulhatnak a rászorulók. Anna és csapata munkájának köszönhetően számos kamasz és családjaik kapnak gyógyító figyelmet, akár életre szóló támogatást terápiájuk során. A pandémia pszichésen rengeteg kamaszt tesz még sérülékenyebbé, Anna doktornő munkája életbevágó segítség számukra.

Pektor Gabriella tanító - gyógytestnevelő pedagógus, aki képes a beteg gyerekeket is rábírni a gyógyító - regeneráló, sokszor életbevágó jelentőségű mozgásra. Daganatos betegséggel küzdő gyerekeket játékos tornával vesz rá a mozgásra, olyannyira, hogy kidolgozta a saját PEK torna nevű módszerét, melyet szakembereknek - óvónőknek és tanítóknak - és maguknak a gyerekeknek is tanít és folyamatosan fejleszt. Örökmozgó Aranyanyu, aki a pandémiával járó elszigeteltségben nehezen viseli páciensei hiányát.

Dr. Kelen Kata gyermekorvos volt a díj történetének legfiatalabb díjazott orvosa: páciensei és szülei azért jelölték, mert lenyűgözően könnyedén és magától értetődően találja meg a hangot kis- és nagyobb gyerekekkel egyaránt, a szülők és a páciensek is azonnal megbíznak benne, hallgatnak rá. Nem is csoda, Kata gyerekkorától erre a hivatásra készült, szakmailag is kifogástalan munkát végez és az emberi helytállást is maradéktalan feladatának érzi orvosként. Ma már első munkahelye, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának Vese Osztályát vezeti.

Ungvári Bélyácz Betti döntős Aranyanyu, tanítóként és kezdő íróként jelölték a díjra, azért is, mert elsőszülött könyve témájával tabut tört. Az égből pottyant boldogság című kötete az örökbefogadásról szól, arra érzékenyít, arról mesél, természetesen nem véletlenül: férjével elsőszülöttjüket szintén örökbe fogadták, a neki mesélendő történethez keresett kapaszkodót Betti, így indult el az írás útján. Ma már több könyve is megjelent ebben a témában, a Tündérkerti mesék, Tündérkerti kalandok- sőt, a “Málna utca” címmel kifejezetten hallássérülteknek is írt könyvet. Betti szenvedélyes pedagógus, aki fáradhatatlanul szereti, neveli gyerekeinket.

Szemes Alexandra, Szandi egy apró kislánnyal érkezett a díjátadóra, akinek végig fogta a kezét: párosuktól mindenki könnyekig hatódott, miközben Szandi nem is igazán értette, mit keresnek ott, miért ünnepli őt a közönség és a zsűritag Dobó Kata hősként. A kislány Szandinak nem gyermeke, hanem a húga: édesanyjuk hosszan küzdött a rákkal, nagylánya otthon ápolta végig, miközben alig három éves kishúgát is ellátta... Édesanyjuk halála után számára magától értetődő volt, hogy kishúga gyámja lett. De a díjat nem ezért kapta, bár ez önmagában is hőstett: Szandi elkötelezett, hivatástudattal rendelkező kiváló szakápoló, aki ma is mindent megtesz a betegekért. Ma már férjével együtt nevelik kisfiát, és kamasz húgát, aki anyának és apának szólítja őket.