Amit elárulhatunk a jelölésekről

Az idén másfélszer annyi jelölés érkezett, mint tavaly, ami szívmelengetően mutatja, milyen jó, hogy létezik a díj és mennyien éreztek hálát a titeket segítő doktornénik , ápolónők, tanítónénik, dadusok iránt.  Ugyanakkor napról napra erősödött az érzés, hogy ez alkalommal is rendkívül nehéz lesz kiválasztani tizenkét döntőst.

A legtöbb jelölés, érthető és megszokott módon a gyerekekhez kapcsolódik, az ő egészségük, gyógyulásuk, hogylétük a bölcsiben/oviban/suliban a legfontosabb a számotokra. Így nem meglepő, hogy a legtöbben pedagógus kategóriában jelöltetek és az orvosnők között is a jelöltek egyharmada gyerekgyógyítással foglalkozik.

Javult a statisztikánk a Budapesten kívülről érkező jelölések tekintetében, és talán emlékeztek, hogy tavaly a jelölőknek csak 6,3%-a volt férfi, az idén ez a szám több mint duplájára növekedett: a férfiak nagy levegőt vettek és bátran ugrottak a mélyvízbe 15%-os jelölési aránnyal.  Ráadásul sokan legbensőbb érzéseiket küldték el a jelöléssel együtt, nagyban hozzájárulva a torokköszörüléssel töltött óráink megnövekedett számához.

Legfiatalabb jelöltünk 29 éves, legidősebb pedig 81.  A laoszi jelölésen kívül Németország, Anglia és az Egyesült Államok voltak a legtávolabbi helyek, ahonnan felfigyeltetek a díjra. 

Voltak nagyon tömör jellemzések: „Ő a legjobb!” - írta egy kedves rajongója lelkesen, további részletezés nélkül egy háziorvosról.  Más jelölők pedig többször nekifutottak, hogy a kétezer karakteren belül tudjanak maradni, annyi mondanivalójuk akadt.  Sok írást újra és újra olvastunk, olyan szépre sikerültek, mint például ez is:

 Olyan nap volt ez, amilyet általában kedvelek. Napközben aranyszínű falevelek közt jártam, zizegve üzentek a nyárról. Mindenféle szokatlan színekkel telt meg a szemem. Nagyon készülődött az ősz… A régi öregek szerint: „Ha Isten kedveli a dógokat, szép körítést kűd hozzája…” És én éppen ma, ott a falevelek közt arra gondoltam, miért ne lehetne éppen ő az Aranyanyu?

A mi statisztikánk több tálca elfogyasztott süti, néhány csomag százas zsepi, tucatnyi újrasminkelés végtelen nevetéssel és sírással töltött óra után.

A jelölések körülbelül fele zárul úgy, hogy „ő egy igazi Aranyanyu”, „ő érdemli meg legjobban a díjat” és az a legszebb ebben, hogy újra megmutattátok  nekünk, milyen csodálatos nőkkel vagyunk körülvéve nap mint nap, az ország minden szegletében. Köszönjük nektek!